SIKERKÉPZŐ 3.

AZ OKTATÁS VALÓDI CÉLJA

Az előbbiekben leírtam nektek, hogy szeretném, ha a munkatársaim minél képzettebbek lennének, azért indítottam el ezt a képzést, mert egy jól képzett munkatárs minőségi munkát tud végezni.

Ugyanis az iskolákban sehol sem találni olyan tananyagot, hogy "siker" óra, vagy "hogyan legyél anyagilag független" óra. Én legalább is nem emlékszem rá. Épp az ellenkezője az igaz. Az iskolákban éppenhogy csak annyi tudást engedélyeznek a gyerekeknek, amivel felnőttként az adott államot az ő igényük szerint ki tudja szolgálni. Épp csak annyi tudást ad neki, hogy el tudja látni az adott területen, az adott feladatot egy adott cégnél. 

Ezért viszont épphogy csak annyit fizet, hogy épphogy éhen ne halljon az ember, már csak azért is, mert akkor ki végezné el helyette a munkát. Tehát a pénz, amit ezért fizetnek, az éhenhaláshoz sok, a megélhetéshez kevés. Gondolom érzitek Ti is a bőrötökön, hogy ez így van. 

Persze, hogy nem akarják, hogy az emberek sikeresek, gazdagok, anyagilag függetlenek legyenek, mert akkor ki dolgozna a cégeknél? Ki termelné meg a termékeket? Ki dolgozna nekik éhbérért?

                  S  E  N  K  I   !

Tehát a mindenkori államnak az a célja, hogy az embereket tudattalanságban tartsa, mert akkor könnyen irányíthatóak lesznek. Aki már egy kicsit elkezd gondolkodni, azt már nehezebb irányítani. Ezért már az iskolában a gyerekek fejébe beprogramozzák, bebetonozzák azokat az ingereket, amiket egy adott kérdésre, vagy kérésre egy adott  módon kell válaszolni, vagy reagálni. Ez egyfajta hipnózis szerű programozás. Ezzel érik el azt, hogy már felnőttként irányíthatóak legyenek, és azt csinálják, amire utasítjk őket. Meg sem fordul a fejükbe, hogy másképp is lehetne ezt, vagy azt csinálni. Elfogadják a hatalom utasításait, magukévá  teszik, és később már akár meggyőződésből a saját elveikként hirdetik.

Nagyon nehéz ebből az állapotból visszahozni az embereket, mert már teljesen a magukévá tették ezeket a gondolatokat. Ezért nehéz ezeket az embereket rávenni arra, hogy változtassanak az életükön, és végre vegyék kezükbe a saját sorsuk irányítását. Igaz egy kicsit rizikós, mert ki kell lépni a kényelmi zónáikból, és egy teljesen más életvitelt kell folytatni mint előtte.

De megéri higgyétek el, mert az eredmény is hatalmas lesz. Aki nagyot kockáztat nagyot nyer, aki kicsit kockáztat kicsit nyer. Szorgalmas, kitartó munkával nem egyik napról a másikra ugyan, de meg lesz az eredménye. Végre nem mások érdekeiért, sikereiért, dolgoznának, hanem saját maguk üzletét építenék, a saját maguk sikeréért, anyagi függetlenségükért dolgoznának. Felépíthetnének egy olyan stabil üzletet, ami akkor is működni, és nőni fog, ha Ő éppen nyaral, alszik, eszik, kávézik, pihen. Ha valaki fel tud építeni egy ilyen csapatot, akkor eléri azt a szintet, hogy már dolgoznia sem kell, és mégis minden nap egyre több pénz lesz a számláján. Ezt hívják úgy, hogy "passzív jövedelem". 

Nagyon sok ember azonban túlságosan el van kényelmesedve, azt hiszi, hogy majd az állam gondolkodni fog róluk. Sajnos be kell látni azonban, hogy az állam, még ha akarna sem tudna már gondoskodni rólunk, mert már annyi a szociálisan rászorult ember, akár munkanélküli, akár nyugdijas, rokkantnyugdijas, hogy nem tudja kitermelni a fedezetre az anyagiakat. Szinte az ország fele az, akik aktívan dolgoznak, akiktől járulékokat tudnak levonni, de már nem fedezi a kiadásokat. El fogjuk érni azt, hogy megfordul az arány, többen lesznek a szociálisan rászorultak, mint az aktív dolgozók akiktől járulékokat lehetne levonni. 

Be kell tehát végre látni. fel kellene végre ébredni csipkerózsika álmukból az embereknek, és végre a saját kezükbe venni a sorsuk irányításást, mert ha most nem teszik meg később beláthatatlan következményei lehetnek, ha most nem stabilizálják az anyagi helyzetüket.

Az a  baj, hogy az emberek csak panaszkodnak, hogy nincs pénzem, nem tudom kifizetni a gázt, a villanyt, a törlesztőt, a gyerek iskoláztatását. Amikor felajánljuk nekik, hogy tegyen érte, hogy ez megváltozzon az élete, akkor meg jönnek a kifogásokkal, hogy hát én ebben nem hiszek, hogy nekem nincsenek is ismerőseim, sőőőt szomszédom sincs, rokonaim aztán végképp nincsenek, boltba, piacra nem járok, nem találkozok senkivel sem.

Egyszerűen az emberek el vannak kényelvesedve, jó lenne nekik a pénz, de úgy, hogy ne kelljen érte tenni semmit, csak úgy a szájába repülne a sült galamb. 

Na akik erre várnak, azoknak lesz a legrosszabb, mert rá kell majd jönniük, hogy az a fajta sült galamb nem létezik. Az a baj ezzel, hogy sok ember saját maga van saját maga ellen. Saját magát akadályozza abban, hogy sikeres, és anyagilag független legyen. Neki teljesen megfelel az az életkörülmény, amiben éppen most éldegél.

Azért akarom létrehozni ezt a képzési rendszert, hogy végre kinyissuk az emberek szemét, felébresszük csipkerózsika álmaikból, megrázzuk őket, hogy ... ÉBRESZTŐ !!!...itt az ideje tenni végre valamit saját magadért is...!

Aki ismer olyan embereket, akikre ez a tulajdonság rá illik, küldje el nekik ezt az oldalt, olvassák el, hátha valami fényt tudunk gyújtani bennük, és végre megvilágosodnak.

A végére hagytam nektek egy kis hanganayagot, ami igencsak döbbenetes dolgokat állít a mai oktatási rendszerről. Egy képzés keretén belül kaptam ezt is. Hallgassátok meg, és ha belegondoltok, rájöttök, hogy tényleg igaza van. 

Oktatástól sújtva 1. rész - Hunor - Szedlacsik Miklós